Gyulafehérvár emlékezethely. Kövei beszélnek. Igaz, azokat a köveket nemcsak az idő vasfoga rágta, hanem széthordták, újra összerakták és hoztak újakat. Ha arra gondolunk, hogy 1241-ben a tatárok, majd 1277-ben a szászok égették fel, az 1600 utáni években idegen zsoldosok garázdálkodtak, majd 1658-ban a tatárok prédálták, akkor alighanem Erdélyben ez a városunk szenvedett a legtöbbet. Okkal írta róla Jókai Mór: „Némely városnak, sőt némely háznak fátuma van: a halál után újra föltámadni.” A régi és új kövek így beszélnek. De azt, hogy miről és mit, azt nekünk kell meghallanunk – írott forrásaink közvetítésével. Ezek egymást kiegészítik, cáfolják, megerősítik – a kezdetektől napjainkig.
Krónikáink hagyományai szerint Gyula vezér – aki, mint tudjuk, 970 táján telepedett át az Alföldről – „vadászat közben Erdőelvében nagy várost talált, melyet hajdan a rómaiak építettek”. Ezt a szlávok nevezték el a római épületek fehér kövei láttán Belgrádnak (magyarul Fehérvárnak). A románok ezt vették át. A környékbeli parasztok még a 20. században is – archaikus módon – Bălgradnak hívták.
Gyulafehérvár látképe az 1850-60-as évekből. A kép bal szélén a Batthyáneum látható Gyula FehérváraMai román neve az egykori latin Alba Iulia, de ez a név csak a 15. század derekán bukkan fel. Kezdetben szívesebben írtak erdélyi Fehérvárt (Alba Transilvana), de azért már a 13. század végén megjelent a Gyulának Fehérvára (Alba Gyulae és Alba Iulae) alak. A Gyulák népének
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
