rubicon

Gróf Zichy Jenő

A hazai iparfejlesztés apostola
4 perc olvasás

Szé­kes­fe­hér­vár és a Zi­chy csa­lád kap­cso­la­ta a 17. szá­zad­ra nyú­lik vissza. A vá­ros vissza­fog­la­lá­sa­kor a tö­rök­el­le­nes har­cok­ban Zi­chy Ist­ván vi­ce­ge­ne­rá­lis mint a blo­ká­dot fenn­tar­tó csa­pa­tok egyik pa­rancs­no­ka vett részt. A csa­lád a vá­ros­hoz több szá­lon kö­tő­dött, több pa­lo­tát, ki­sebb ma­jort bir­to­kolt, de emel­lett egyes tag­jai – mint a tra­gi­kus sor­sú Zi­chy Ödön – pol­gár­jog­gal is ren­del­kez­tek, má­sok em­ber­ba­rá­ti te­vé­keny­sé­gü­kért a vá­ros dísz­pol­gá­ri cí­mét nyer­ték el (Zi­chy János, Zi­chy György, Zi­chy Ka­mil­ló, Zichy Ala­dár). 

A vá­ros és a Zi­chyek kap­cso­la­tát erő­sí­tet­te az is, hogy a csa­lád fia­tal­jai a szé­kes­fe­hér­vá­ri cisz­ter gim­ná­zium ta­nu­lói vol­tak, töb­bek kö­zött Zi­chy Já­nos, a ké­sőb­bi val­lás- és köz­ok­ta­tás­ügyi mi­nisz­ter. A dua­liz­mus ko­rá­ban a csa­lád egyes tag­jai a vá­ros or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lői let­tek, Zi­chy Nán­dor 1872-ben nyert man­dá­tu­mot, de a vá­ros­hoz ko­ráb­ban, rész­ben pénz­in­té­zet-a­la­kí­tás ré­vén is kö­tő­dött, ne­vé­hez fű­ző­dik a Szé­kes­fe­hér­vá­ri Ke­res­ke­del­mi Bank lét­re­ho­zá­sa. 

Zi­chy Je­nő (Sár­szent­mi­hály, 1837. jú­lius 5. – Me­rán, 1906. de­cem­ber 6.) rész­ben ha­son­ló pá­lyát fu­tott be, mint a csa­lád töb­bi ágá­hoz tar­to­zók, s ő is a fe­hér­vá­ri gim­ná­zium­ban foly­tat­ta ta­nul­má­nyait. Az 1860-as évek­ben ő in­dít­vá­nyoz­ta Szé­kes­fe­hér­vá­ron az or­szág el­ső Vö­rös­mar­ty-szob­rá­nak felál­lí­tá­sát, amely Vay Mik­lós al­ko­tá­sa. Ér­de­kes moz­za­na­ta az ün­nep­ség­nek, hogy 1866-ban, a szo­bor ava­tá­sa­kor a cisz­ter gim­ná­zium ön­kép­ző­kö­ré­nek zász­la­ját We­ker­le Sán­dor ké­sőb­bi pénz­­ügy­mi­nisz­ter, az el­ső pol­gá­ri szár­ma­zá­sú mi­nisz­ter­el­nök vit­te, aki szin­tén a gim­ná­zium ta­nu­ló­ja volt.

Zi­chy Je­nő po­li­ti­kai pá­lya­fu­tá­sa az 1860-as évek­ben in­dult, ek­kor a bo­daj­ki vá­lasz­tó­ke­rü­let­ben nyert man­dá­tu­mot, majd 1865 és 1872 kö­zött Bi­har vár­me­gye éles­di ke­rü­le­té­nek kép­vi­se­le­tét lát­ta el. Szé­kes­fe­hér­vá­ron négy al­ka­lom­mal nyert or­szág­gyű­lé­si man­dá­tu­mot, ezen­kí­vül Bu­da­pest, Bo­bró és az Ipoly­ság or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­je is volt. 

Az 1870-es évek­től a

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta