Széki gróf Teleki Pál János Ede 1879. november 1-jén született Budapesten. 1908-ban megnősült, a bánsági német-osztrák arisztokrata családból származó, nálánál tíz évvel fiatalabb Bissingen-Nippenburg Johannát vette feleségül, akitől két gyermeke született: Géza és Mária. Betöltötte a Magyar Földrajzi Társaság főtitkári posztját, és 1910-től ő volt a Turáni Társaság elnöke is. A Magyar Tudományos Akadémia 1913-ban tagjai közé választotta.
A háború kitörésekor Teleki frontszolgálatra jelentkezett. Boszniában, a szerb, majd később az olasz fronton szolgált. Az 1916-os román betörés után Teleki az erdélyi kormánybiztosságon dolgozott, közben Keszthelyen az év októberében ismét képviselővé választották. Nem sokkal később leszerelt, és a Magyar Keleti Kultúrközpontnak átkeresztelt Turáni Társaság ügyeivel foglalkozott. Néhány hónappal később kinevezték az Országos Hadigondozó Hivatal élére. Az őszirózsás forradalom alatt a béke-előkészületek szakértői munkáinak egyik fontos koordinátora lett. A kommün alatt Bécsben, az Antibolsevista Comitéban, majd a szegedi ellenforradalmi kormányban bukkant fel külügyminiszterként.
A Tanácsköztársaság bukása után folytatta a béke-előkészítést, majd a Párizsba utazó magyar békeküldöttség fődelegátusa volt. 1920 áprilisában ismét külügyminiszter lett, majd Horthy Miklós kormányzó 1920. július 15-én őt nevezte ki miniszterelnöknek. Működése a Bethlen-féle konszolidáció előképeként írható le, kísérlet volt a jogbiztonság megteremtésére az országban: a különítmények egy részének felszámolása, a Nagyatádi-féle földtörvény elfogadtatása, Hegedüs Lóránt gazdasági stabilizációs programjának elindítása, a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások, a békeszerződés ratifikálása mind a konszolidáció felé tett lépésként értékelendők, még akkor is, ha a képet erősen sötétíti a numerus clausus és a botbüntetés törvénybe iktatása. A IV. Károly első visszatérési kísérlete nyomán jelentkező belpolitikai bonyodalmak lemondásra kényszerítették.
A két világháború között számtalan egyéb funkció mellett a közgazdasági kar egyetemi tanára, az Eötvös Collegium kurátora és tiszteletbeli főcserkész is volt. 1938 májusától visszatért a nagypolitikába, és vallás- és közoktatásügyi miniszter lett Imrédy Béla kormányában. 1939 februárjától pedig másodszor is miniszterelnökké nevezte ki Horthy Miklós. Több mint két évig állt kabinetje élén, nevéhez fűződik a magyar revíziós politika két sikere: Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolása, továbbá az ország háborútól való távol tartása és ennek keretében számos külpolitikai gesztus. Kormányzása alatt csatlakozott Magyarország a háromhatalmi egyezményhez. Szociálpolitikai törvénykezés, korlátozott földreform mellett a belpolitikában nevéhez fűződik a cenzúra bevezetése, a második zsidótörvény meghozatala és végrehajtása, valamint a harmadik zsidótörvény előkészítése.
1941 márciusának végén, amikor a zsarolásig menő német nyomás és a katonai körök, a közvélemény, valamint a politikai osztály egyes csoportjainak elvárásai, továbbá a határozott brit magatartás következtében Teleki szembesült addigi külpolitikája kudarcával, már nem látott emberi és politikai kiutat a maga számára. 1941. április 3-án hajnalban öngyilkos lett.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.