rubicon

Gróf Széchenyi István

Otthon a reformok terén. A megyei és az országos politika innovátora
14 perc olvasás

Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar polgárosodásban játszott szerepe egyedülálló. Nemzetpolitikai rangra emelt fejlesztési elképzeléseinek beruházásokban, szellemi alkotásokban, kötetekben és írásokban testet öltött formáival a történelmi Magyarország minden területén találkozhatunk. A gróf mindazonáltal saját birtokait, cenki otthonát, megyéjét és annak székhelyét, Sopront is gyakran választotta infrastrukturális, civilizatórikus reformjainak színteréül, elsőként magára és szűkebb hazájára alkalmazva azokat. Érdemes mindenesetre röviden összefoglalnunk, mit végzett a legnagyobb magyar innovátor a reformok terén otthon, szűkebb hazájában, s milyen kölcsönhatásban állt mindez országos ténykedésével.

Széchényi Ferenc 1814-ben adta át az akkor Bécsben tartózkodó fiának a cenki uradalmat és kastélyt. A fiatal gróf ugyan továbbra is a császárvárosban élt, ám Bécsből részletes utasításokat küldött a birtok vezetésével kapcsolatban. Iskolai vizsgái közül néhányat magántanulóként a soproni bencés gimnáziumban tett le, azonban Széchenyi és vármegyéje kapcsolatát csak 1823-ból sikerült dokumentálni. Ebben az évben Sopronban jelentette meg a falkavadász-társaság fellendítése érdekében írt német nyelvű szövegét, amelyben a vadászat szabályozásával foglalkozott, de a füzet hatása nem volt számottevő. Ám a gróf nemsokára országos ismertségre tett szert országgyűlési felajánlása alapján, amelyet a pozsonyi alsóház kerületi ülésén barátja, Sopron megye követe, Felsőbüki Nagy Pál felszólalására reagálva, a nemzeti szellem és nyelv felvirágoztatására tett. E kezdeményezés a Tudományos Akadémia megalapításának legfontosabb előzménye.

Életstílus, uradalom és jobbágyok 

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.