rubicon

Görgei Artúr

70 perc olvasás

Ki volt Görgei Artúr? „Ördögi félisten vagy félisteni ördög” – ahogy ő maga summázta a róla alkotott vélemények egyik szélsőségét? A „sötét szemüveges, kákán is csomót kereső szkepszis” embere a „délibáblátó egyívű pátoszéval” szemben, ahogy Sárközi György fogalmazta meg? Arany János Csóri vajdájának egyik fele, a másikkal, Kossuthtal szemben? A politikában csetlő-botló „túl-igen katona”, ahogy Szemere Bertalan fogalmazta meg? Vagy „silány gazember”, ahogy Vörösmarty nevezte? A kormányzattól függetlenedni akaró magyar Wallenstein, a hatalomátvételre törő magyar Cromwell vagy Bonaparte, a monarchiát restaurálni kívánó magyar George Monk, netán az emberei életét kímélni akaró magyar Robert E. Lee vagy a magát szégyenteljesen megadó magyar Bazaine? Esetleg „a megalkuvó köznemesség és/vagy a honvédségben szolgáló cs. kir. tisztikar békepárti részének képviselője a hadseregen belül”, ahogy a sztálinista, majd a marxista történetírás hirdette? 

Ahány vélemény, annyi szélsőség, igaz és hamis elemekkel, túlhangsúlyozott jellemvonásokkal. Görgei emlékiratai minden nézet és minden szélsőség számára adnak érveket. Annak is, aki Kossuth véleményével egyetértve a forradalmat eláruló Dumouriez-t, sőt „a haza gyáva hóhérját” szeretné látni a tábornokban, s annak is, aki nagy realistának kívánja őt tartani a „szájhős” Kossuthtal szemben. Az alábbiakban arra keresünk választ, hogy milyen képzettséggel és hogyan került fiatalemberként a magyar honvédségbe, mit sorolhatunk 1848–49-es pályafutásának legkiemelkedőbb eseményei közé, milyen történeti problémák fűződnek egyéves ténykedéséhez, s mi a ma­gyarázata annak, hogy ő s egyedül ő lett a magyar szabadságharc „árulója”.

Görgei

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.