Róma jelképe a Colosseum, amelyet az is jól ismer, aki sohasem járt az örök városban. A hatalmas aréna az ókori világ egyik legnagyobb küzdőtere volt, amelynek épülete a mérnöki tudomány mellett a logisztika csúcsteljesítménye: tervezői ötvenezer ember akadálymentes bejutását és távozását oldották meg úgy, hogy ez a lehető leggyorsabban menjen végbe. Birodalomszerte legalább kétszáz kisebb-nagyobb amfiteátrumot ismerünk, Aquincumban kettőnek állnak még ma is a falai. A római civilizáció eme jelképeit azért emelték, hogy színhelyül szolgáljanak a történelem legbarbárabb szórakozásainak, a gladiátorjátékoknak és az állatviadaloknak. Miért alakulhatott ki az európai civilizációt megalapozó, a jogrendszerében mindmáig mintául szolgáló birodalomban a szervezett vérfürdőknek ez a rendszere, és a politika miképpen járult hozzá, hogy a szerény kezdetekből ipari méretű vágóhíddá váltak a gladiátorviadalok? Valóban az arénákban meggyilkolt keresztények utódai számolták fel ezeket az embertelen „játékokat”?
Egy alkalommal a császár a Circus Maximusban rendezett hatalmas állatviadalt. A halálra ítélteknek oroszlánokkal kellett megküzdeniük. Közöttük volt Androclus is, egy consul egykori szolgája. Őrá uszították a legnagyobb termetű oroszlánt. Csakhogy az állat, meglátva Androclust, csóválni
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
