Abban, hogy az Erdély legtávolabbi szögletében fekvő Háromszék 1848 októberében–decemberében sikerrel szembeszállhatott az erdélyi császári reguláris haderő s a román népfelkelés hódoltatni szándékozó fegyveres támadásaival, két személy játszott meghatározó szerepet: Berde Mózes kormánybiztos, aki képes volt mozgósítani a szék társadalmát az önvédelem érdekében, és Gábor Áron, aki a sikeres ágyúöntéssel visszaadta a székely haderőnek a marosvásárhelyi vereség (1848. november 5.) miatt elvesztett önbizalmát. Az általa szervezett székely tüzérség és a – nem kis részben az ő közreműködésével szárbaszökkent – kézdivásárhelyi hadiipar az önvédelmi haderő hosszas helytállásának záloga lett.
Az indulásGábor Áron 1814. november 27-én született az Ojtoz-szorosban fekvő háromszéki Bereck mezővárosban. Apja, Gábor István a városka főjegyzője, de földművelő is, aki a gyalog határőrkatonák rendjéhez tartozott. Ez utóbbi a fia életének is meghatározó tényezőjévé vált: Áron a csíksomlyói ferences gimnázium kiváló tanulója volt, a gimnáziumot mégsem fejezhette be, mert a háromszéki II. székely határőr gyalogezred
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
