Furkósbot és dollárdiplomácia

Az Egyesült Államok Latin-Amerika-politikáját mindig is a stratégiai és nemzetbiztonsági érdekek határozták meg. Ezen a téren pedig a második világháborút követő évtizedek komoly kihívásokat tartogattak. Az USA „lágy alsótestének” védelme azonban Latin-Amerikán belül különösen a Mexikót, Közép-Amerikát, a Karib-szigeteket és Dél-Amerika Karib-tengerrel határos országait magába foglaló, ún. Karib-medencére koncentrálódott. Háborús konfliktusokra kizárólag ebben a térségben került sor; az „északi kolosszus” csak itt hajtott végre nyílt katonai, azaz közvetlen intervenciókat a nyugati féltekén. Dél-amerikai fellépésére a gazdasági, pénzügyi és diplomáciai nyomásgyakorlás, valamint a burkolt katonai, azaz közvetett intervenciók voltak a jellemzők. Latin-Amerika szimbolikus jelentősége is kiemelkedő, hiszen az USA erejének és érdekérvényesítő képességének mindenkori fokmérője a szomszédaival ápolt viszony. A Karib-medencében létrehozott hegemón pozíció azonban sokkal többet jelentett az USA „déli szárnyának” biztosításánál. A Karib-térség amolyan ugródeszka volt az Egyesült Államok világhatalmi szerepének eléréséhez, és valójában a féltekén túli amerikai ambíciók számára szolgált gyakorlóterepül. Sőt, a nemzetközi rendfenntartás területén is itt szereztek tapasztalatokat először.