Magyarország megszállásának kronológiáját, a frontátvonulás hadtörténetét és a Vörös Hadsereg ténykedésével kapcsolatos vezető szervi iratokat a közelmúltban több jelentős publikáció is ismertette. A „kisemberek” nézőpontja és tapasztalata azonban csak elvétve kapott teret e leírásokban. A következőkben azokat a lehetőségeket veszem számba, amelyek a front átvonulásának történéseit a helyi (közösségi) mindennapok szintjén, a puszta eseménytörténeti kereteken túllépve is elemezhetővé teszik. A téma forrásbázisát egyházi szereplők által keletkeztetett dokumentumok, elsősorban plébániai Historia Domusok, valamint háborús kárjelentések és beszámolók, az egyházmegyei irányító szervi és püspöki iratok, valamint személyes források, naplók képezik.
A front átvonulása idején, illetve – értelemszerűen – közvetlenül utána rendre készültek (kétségbeesett) beszámolók és hivatalos kárjelentések az egyházmegyék püspökei számára a hozzájuk tartozó plébániákról. A háborús veszteségekről a Győri, a Szatmári, a Székesfehérvári és legutóbb a Veszprémi Egyházmegye esetében már forráskiadvány is megjelent. A legtöbb egyházmegyei
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
