Franciaország a 19. században

A 18. szá­zad kö­ze­pén még Fran­ciaor­szág volt Eu­ró­pa leg­né­pe­sebb ál­la­ma. Bár né­pes­ség­szám­ban Oroszor­szág megelőz­te, a kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai élet­ben ját­szott ve­ze­tő sze­re­pét az egész 19. szá­zad fo­lya­mán megőriz­te. Bel­ső vi­szo­nyait viszont nagy­fo­kú po­la­ri­zá­ló­dás jel­le­mez­te. A Na­pó­leon bu­ká­sa utá­ni év­ti­ze­dek­ben, úgy tű­nik, mint­ha Fran­ciaor­szág új­ra­ját­szot­ta vol­na az 1789 és 1815 kö­zött le­zaj­lott drá­mát: előbb egy is­te­ni jog­ra hi­vat­ko­zó mo­nar­chia ren­dez­ke­dett be (1815–30), majd egy li­be­rá­li­sabb, al­kot­má­nyos ke­re­tek kö­zé szo­rí­tott ki­rály­ság (1830–48), ezt kö­vet­te a köz­tár­sa­ság (1848–52), a bo­na­par­tis­ta csá­szár­ság (1852–70), s még a for­ra­dal­mi ter­ro­ris­ta dik­ta­tú­ra újabb kí­sér­le­te sem ma­rad­ha­tott el (1871). Csak a har­ma­dik köz­tár­sa­ság po­li­ti­kai rend­sze­re tu­dott tar­tó­san meg­szi­lár­dul­ni.