rubicon

Földvártól Cseléig

Régi kérdések, új válaszok a mohácsi csatával kapcsolatos történeti kutatásokban
22 perc olvasás

Immár egy évszázada minden történészgeneráció nekifut a mohácsi csata problematikájának. A témára vonatkozó szakirodalom folyamatosan gyűlik, és miközben részkérdésekben sikerül meghaladni az elődök eredményeit, máshol éppen hogy beigazolódnak a korábbi feltevések. Régészek, történészek, etnográfusok és geográfusok egy­aránt foglalkoznak az 1526. évi csata lokalizációjával és emlékezetével. 

Mi most az elmúlt év történészi kutatásainak néhány, a csatarekonstrukcióhoz megfontolandó eredményét mutatjuk be ebben az írásban. 

Lesz szó Földvár település máig megoldatlan elhelyezkedéséről, az eddig kevéssé vizsgált út- és településhálózat összefüggéseiről, végül pedig egy egyszer már lezárt, majd újranyitott dossziéról II. Lajos halálával kapcsolatban.

Brodarics István, a Magyar Királyság kancellárja, a mohácsi csata egyik résztvevője Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről című munkájában számos fontos információt közölt a csatatér földrajzi elemeiről és a magyar hadsereg elhelyezkedéséről is. Tőle tudhatjuk, hogy a király és Tomori hadainak tábora Mohácstól körülbelül fél mérföldre egyesült, II. Lajos serege pedig végül a Dunától fél, Mohácstól egy mérföldre állt fel a harchoz. Az 1526-ban használatos magyar mérföld hivatalosan 8353,6 méternek felelne meg, s a

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta