A fiumei corpus separatum adnexum (különálló csatolt test) fogalma egészen Mária Terézia 1779. április 23-i diplomájáig vezethető vissza, amellyel a császárnő 1776-ban a Horvátországnak juttatott kikötővárost kiváltságaiban megerősítve közvetlenül a magyar korona alá szervezte.
Az uralkodói elhatározást birodalmi érdekek, a tengerpart és a Habsburg Monarchia keleti részeinek gazdasági fejlesztése és ily módon talán a magyar nemesség intenzívebb vámfizetésre motiválása is indokolta.
A döntés természetszerűen találkozott a fiumei kereskedő és vállalkozó patríciusok törekvéseivel, akik a Habsburgok által előnyben részesített Trieszttel szemben egy lehetőleg távoli, erőteljes hátországtól reméltek támogatást.
Noha a cél egyértelmű volt, a város közjogi helyzete innentől kezdve mind a horvát, mind a magyar fél számára folyamatosan visszatérő vitatémát jelentett.
Fiume területi hovatartozásának problematikája a kikötőváros földrajzi fekvéséből, többnemzetiségű jellegéből, felvett olasz nyelvéből és kultúrájából, a 16. századtól birtokolt privilégiumaiból, valamint a korszak alapvető jogi és politikai ellentmondásaiból fakadt. Mindezek közül kiemelkednek a fegyveres összeütközésekkel járó területi átrendeződések vagy éppen a tárgyalásos úton elért kompromisszumokon alapuló rendszerek kiépítése. Az első kategóriába a napóleoni háborúk, az illír tartományok létrejötte és felszámolása, majd
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
