rubicon

Filmelit a Horhty-korszakban

14 perc olvasás

A két világháború közötti magyar filmgyártás gépezetét felkészült üzleti csapat irányította. A Meseautó mozijában a társadalmi hierarchia csúcsán helyet foglaló hatalmasságok ültek volánnál. Gazdag üzletemberek, hatalommal, összeköttetéssel és tekintéllyel rendelkező gyárosok, vezető pozíciókat betöltő hivatalnokok, dúsgazdag földbirtokosok, a kormány elkötelezett hívei. Vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Film Iroda megalapítója például (a cég 1923. november 1-jén alakult a Magyar Távirati Iroda konszern részeként) a legfelsőbb körökhöz tartozott. Az MFI igazgatósági tagjainak sorában csupa befolyásos, a kurzust feltétel nélkül kiszolgáló közéleti férfiút, „védett személyiségeket” találunk.

Jelenet a Szerelemből nősültem című filmből, 1936 Tőrey Zoltán, a Magyar Film Iroda vezérigazgatója

Pillantsunk végig az MFI igazgatósági tagjainak listáján. Többek között Frigyesy János, a Magyar Rádió vezérigazgatója, Hável Béla, a rádió alelnöke, Ludinszky Lajos és Némethy Károly budapesti városi tanácsnokok, Tőrey Zoltán, az MFI vezérigazgatója, Ullein-Reviczky Antal, a Külügyminisztérium sajtóosztályának volt vezetője található a testület csúcsszervének VIP-testületében. A mozgóképipar profitban dúskáló ágazatainak élén – filmes stúdiókban, gyárakban, üzemekben, vetítőpalotákban, de még az úgynevezett kis piszkosokban is – a rendszer kipróbált katonái birtokolták a vezető posztokat. Nagytőkések, kapitalista ügyeskedők, rokoni kapcsolatokat kamatoztató urak, a hadsereg leszerelt tisztjei, hadirokkantak stb. Moziengedélyt birtokolni rangnak számított Magyarországon. Kisebb városokban a tulajdonost a polgármester, a főjegyző, a kórházvezető, az iskolaigazgató, a lapszerkesztő s még egy-két köztiszteletnek örvendő beosztás betöltője után tartották számon a hierarchiában.

Egy igazi filmmogul: Bingert János

Az 1945 előt­ti ha­zai film­gyár­tás­nak nem volt „pápája”, Aczél György-sze­rű irá­nyí­tó­ja, mo­zii­pa­runk kép­ze­let­be­li kor­mány­rúd­já­nál azon­ban ter­mé­sze­te­sen áll­tak né­há­nyan. Kö­zé­jük tar­to­zott Bin­gert Já­nos, aki­nek szem­lé­le­te, stra­té­giá­ja, íz­lé­se je­len­tős mér­ték­ben meg­ha­tá­roz­ta a ma­gyar ki­ne­ma­to­grá­fia ar­cu­la­tát.

Az 1894-ben szü­le­tett

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.