rubicon

Ferenc József magyar nézőpontból

7 perc olvasás

Ferenc József egy olyan korszak szimbólumává, sőt névadójává vált, amelynek nyomai máig meghatározzák Közép-Európa arculatát, és amely hangsúlyosan jelen van a térség történeti emlékezetében. A közel hét évtized kétségbevonhatatlanul impozáns örökséget hagyott az utókorra mind az anyagi, mind a szellemi kultúra terén. A Monarchia egykori területén a városok arculatát máig meghatározza a Ferenc József-i kor lendületes urbanizációja. Javarészt az ő korában rakták le az alapjait annak a modern infrastruktúrának, amelyet mindmáig használunk.

A századfordulón Bécs a nyugati kultúrkörben a modern művészetek egyik szülővárosa lett. Bécs, Budapest, Prága nemzeti galériáit máig jórészt ennek a korszaknak az alkotásai töltik meg, a nemzeti irodalmi kánonok műveinek tetemes része a Monarchia idején íródott. Ausztria–Magyarországon világszerte ismert és elismert tudományos teljesítmények és technikai találmányok születtek. A nemzetépítést is szolgáló szellemi élet infrastruktúrájának döntő része (egyaránt ideértve az intézményeket és a működésüket biztosító épületeket) szintén e korból maradt ránk.

A Magyar Királyság 900 éves története során ténylegesen Ferenc József uralkodott a leghosszabb ideig: 1848-tól 1916-ig, azaz 68 éven át. Igaz, a koronát „csak” 49 évig viselte, így ebben egy-egy évvel megelőzte őt Zsigmond (1387–1437) és I. Lipót (1655–1705) király. Ferenc József személye és uralkodói tevékenysége azonban távolról sem csak az európai történelemben is figyelemre méltó mennyiségi rekordja (például kortársát, Viktória királynőt is túlszárnyalta négy évvel) miatt érdemli meg a történészek figyelmét.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.