Ferdinánd főherceg és Magyarország

Az 1521-es év sok szem­pont­ból for­du­ló­pont­nak szá­mí­tott úgy Ma­gyaror­szág, mint a Né­met-ró­mai Bi­ro­da­lom éle­té­ben. Worms­ban meg­tör­tént Mik­sa császár örök­sé­gé­nek a felosz­tá­sa, Ma­gyaror­szá­gon pe­dig ugyaneb­ben az év­ben a tö­rök csa­pa­tok si­ke­re­sen ost­ro­mol­ták az or­szág ka­pu­já­nak és leg­fon­to­sabb erős­sé­gé­nek szá­mí­tó Nán­dor­fe­hér­várt. A vár eles­te nemcsak azt je­len­tet­te, hogy meg­nyílt az út Ma­gyaror­szág irá­nyá­ban, ha­nem azt is, hogy a tö­rö­kök új­ra köz­vet­le­nül fe­nye­get­ték Stá­jeror­szág, Ka­rin­tia és Kraj­na la­kos­sá­gát. 

Az em­lí­tett tar­to­má­nyok­ban min­den bi­zonnyal jól em­lé­kez­tek még ar­ra az idő­re, ami­kor Má­tyás ma­gyar ki­rály szá­mos eset­ben áten­ged­te or­szá­gán a tö­rök csa­pa­to­kat, hogy azok in­kább III. Fri­gyes császár tar­to­má­nyait