Az első világháború alapvető változásokat hozott a hátország lakosságának mindennapi életében is. A termelést a hadsereg igényeinek rendelték alá, az alapvető élelmiszerek árát pedig maximálták. Az árak rohamosan – nemegyszer sokszorosukra – nőttek. Az ínség és a szűkösség a korszak háziasszonyaitól spórolást és különféle háborús praktikák alkalmazását követelte meg a konyhában és azon kívül is. A jegyrendszer, a sorban állások és a jótékonysági akciók szervesen hozzátartoztak az utcaképhez. A kávéházak, a színházak és a mozik ugyanakkor továbbra is működtek, sőt a szórakozás ezen formái szinte másodvirágzásukat élték.
Az 1914. június 28-án Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen elkövetett merénylet nagy megdöbbenést keltett országszerte. Az újságolvasó közönség gondolhatta, hogy ebből háború lesz, azt azonban aligha sejthették sokan, hogy a konfliktus végül világháborúvá terebélyesedik.
A háború fogadtatásaAz egy hónappal a merényletet követően a szerb vezetésnek küldött hadüzenet híre felemás érzéseket keltett. A főváros, a nagyvárosok főterei és utcái megteltek hangos felvonuló és ünneplő tömegekkel. „Éljen a háború!” – hirdették a táblák feliratai, a falragaszokat körülállták, a hömpölygő tömegben a katonazenekarok hazafias indulókat játszottak, a kávéházakban énekeltek és a szerbek mielőbbi megbüntetéséről szőttek
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
