Felszálló ágban

Ta­nul­má­nyunk­ban elő­ször be­mu­tat­juk a Ma­gyaror­szág el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni gaz­da­sá­gi hely­ze­té­vel, az 1920-as évek re­konst­ruk­ciós erő­fe­szí­té­sei­vel fog­lal­ko­zó szak­iro­da­lom jel­lem­ző vo­ná­sait, majd amel­lett ér­ve­lünk, hogy in­do­kolt új szem­pon­tok és meg­kö­ze­lí­té­sek al­kal­ma­zá­sa a té­má­ra vo­nat­ko­zó gaz­da­ság­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok­ban. Ezek kö­zött kiemelt sze­re­pet kap­hat az adap­tá­ciós és in­no­vá­ciós me­cha­niz­mu­sok vizs­gá­la­ta. 

Át­te­kint­jük a re­konst­ruk­ciósza­ka­szait, majd a leg­fon­to­sabb nö­ve­ke­dé­si té­nye­zők ala­ku­lá­sát vesszük szám­ba. Ezt kö­ve­tően nem­zet­kö­zi össze­ha­son­lí­tás­ban vizs­gál­juk a ma­gyaror­szá­gi gaz­da­sá­gi re­konst­ruk­ció ered­mé­nyeit. Ezek egyaránt ered­mé­nyes­nek mu­tat­ják a re­konst­ruk­ciót, sőt azt kü­lö­nö­sen si­ke­res­nek te­kint­het­jük, ha fi­gye­lem­be vesszük, hogy a ha­son­ló gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi adott­sá­gok­kal ren­del­ke­ző Auszt­ria mi­lyen ne­he­zen lett úr­rá a há­bo­rú és a bé­ke­szer­ző­dé­sek okoz­ta ne­héz­sé­ge­ken. 

Vé­gül kiemel­jük azt is, hogy a vizs­gált idő­szak gaz­da­ság- és tár­sa­da­lom­po­li­ti­ká­ja nem­csak rö­vid tá­vú cé­lo­kat szol­gált, ha­nem se­gí­tet­te a hosszú tá­vú gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést, mi­vel ko­moly erő­for­rá­so­kat szánt az anya­gi és hu­mán inf­ra­struk­tú­ra fej­lesz­té­sé­re.