rubicon

Felkelések a Tanácsköztársaság idején

2 perc olvasás

A Tanácsköztársaság ideje alatt foganatosított intézkedések, elsősorban a hadikommunizmus bevezetése, a rekvirálások, a vallásüldözés, a statárium és a terrorisztikus, erőszakos hatalomgyakorlás miatt a kommunista diktatúra társadalmi bázisa rohamosan csökkent, ami egyre gyakoribb lázadások, zendülések, „ellenforradalmi” felkelések formájában öltött testet. Az elsőre már 1919. április 7-én sor került Sárospatakon, de május és június folyamán váltak gyakoriakká elsősorban a Duna–Tisza közén és Budapesten. Ezek többségét szinte azonnal, de még a jobban szervezetteket is néhány napon belül elfojtották, és nem tudtak jobban kibontakozni. Ebben az is közrejátszott, hogy bár általános elégedetlenség volt az országban, ezek a felkelések – többnyire – egymástól elszigetelten robbantak ki, résztvevőik felkészületlenek voltak, nem rendelkeztek elegendő fegyverzettel és élelmiszerrel a tartós harc­hoz, illetve külső támogatásra sem számíthattak.

Budapest, 1919. május 16. 

A Tanácsköztársaság megbuktatására irányuló „összeesküvés” leleplezése Rákospalotán. A szervezkedés tagjai főképpen a korábbi államrendőrség tisztjei voltak, és egyes források szerint összeköttetésben álltak annak a felkelésnek a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.