rubicon

Felhők fölött

Antik istenvilág
14 perc olvasás

A görögök istenei csak két dologban különböztek az emberektől: hatalmasabbak voltak és örök életűek. Egyéb tulajdonságaikban viszont hasonlítottak az emberekre: viszálykodtak, féltékenykedtek és szerelembe estek. Az ezekről szóló ősi történeteket, mítoszokat szeretnénk megosztani olvasóinkkal, mert nagyon érdekesek, színesek, és mert bármelyik múzeum képeit, szobrait jobban megérthetjük segítségükkel. Minden nép, így a görög és római nép mitológiája is lassan és szerteágazó történetek, elbeszélések elemeiből alakult ki. Ezeket az elemeket többször és többféleképpen rendezték egységes rendszerbe Homérosztól a késő ókorig. Cikkeink mindegyik mítosz legismertebb, legelterjedtebb változatát mutatják be.

Az első istennemzedék

„Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte, széles mellű Föld, mindennek biztos alapja" – e sza­vakkal kezdi a Kr. e. 7. századi Hésziodosz Az istenek születése című tankölteményében az istennemzedékek leírását. A Khaosz szó a tátongó űrt jelentette, nem a rendezetlen­séget, amilyen értelemben ma használjuk. Az első istenek közt valósággal nyüzsögtek a homályban született szörnyek.

Azt, hogy Khaosz és Gaia miből, hogyan és miért jött létre, a költő nem részletezi. Ők még nem tekinthetők önálló nemzedéknek, legfeljebb valamiféle ősokoknak. Khaosz szülte a sötét Éjt, Ereboszt, aki a Levegőnek (Aithér) és a Nappalnak adott életet. Gaia, a Föld istennője hozta világra Uranoszt, a Mennyboltot és az erdőkben kalandozó nümphákat. Uranosz azonban beleszeretett saját anyjába, és kapcsolatukból született meg az első valódi istengeneráció, amelynek tagjait titánoknak, vagyis viszálykodóknak, nagyratörőknek nevezték. Első gyermekük a világot körülvevő tenger, Ókeanosz

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.