rubicon

Félelem és megfélemlítés

Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom
16 perc olvasás

„A magyar reakció, karöltve a nyugati imperialistákkal, megkezdte régen előkészített tervének valóra váltását, amely nemcsak a magyarországi néphatalom ellen irányul, hanem következményeiben minden szocialista ország ellen, a világbéke ellen is.” – állította Zápotocký köztársasági elnök november 3-án elmondott rádióbeszédében. A csehszlovák vezetés elsősorban a nemzeti-nemzetiségi probléma fellángolásától tartott, s intézkedéseivel leginkább ezt próbálta csírájában elfojtani. Pedig a magyarországi forradalom alatt Csehszlovákiában – mind a szlovákiai, mind a csehországi részeken – nagyrészt nyugalom honolt. Jelentős megmozdulásokra nem került sor. Az egyik cseh újságíró a következőképpen foglalta össze a lakosság magatartását: „A kommunista Lengyelországban az emberek gyűjtést rendeztek, hogy a magyar felkelőknek gyógyszert és vérplazmát juttassanak, addig a csehek lottóztak és a pozsonyiak hokimérkőzésre mentek.” A gazdasági helyzet és az életszínvonal összehasonlíthatatlanul jobb volt, a politikai vezetés stabil, határozott és egységes. Csehszlovákia átvészelte a kritikus 1956-os esztendőt, és megerősödött. 

A szov­jet párt XX. kong­resszu­sát kö­ve­tően és an­nak ha­tá­sára

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.