rubicon

Fasizmuskoncepciók

10 perc olvasás

Mi a fasizmus? Ma sem tudunk teljesen egyértelmű választ adni. Morális eltévelyedés? Bizonyos országok fejlődésének törvényszerű következménye? A kapitalizmus terméke? Antikommunista reakció? A tömegtársadalmak velejárója? Öntörvényű vagy osztályérdekeket kifejező eszme és mozgalom? A fasizmuselméletek egyidősek a fasizmussal. Kezdettől vitatkoznak politikusok, politológusok, történészek. A jelenség sokarcúsága miatt leghelyesebb, ha fasizmusokról beszélünk. A fasizmus énképe csak keletkezése után formálódott ki, és soha nem szilárdult meg egészen, lényege történetéből érthető meg.

A fasizmus neve az olasz fascio (szövetség), az pedig a latin fascis szóból származik, ami a római liktorok jelvényét, a vesszőnyalábot jelentette. A 19. századtól a baloldal vette igénybe e többrétegű szimbólumot. Ebből az áramlatból bukkant fel és sodródott egyre jobbra Benito Mussolini. 1915-ben csatlakozott a „forradalmi intervencionizmushoz”, és Forradalmi Akció Szövetségei (Fasci d’azione rivoluzionari) néven megalapította saját szervezetét. A hazatérő frontharcosokból 1919-ben létrehozta a Harci Szövetséget (Fasci di combattimento), amely az 1921-ben szervezett Partito Nazionale Fascista mozgalmi hátterévé vált. A Duce kifejtette: a fasizmus nem elmélet, hanem akarat, intuíció, taktika, politikai akció.

A fasizmus önértelmezése és interpretációs kísérletek 1945-ig

A fasiszta hatalom konszolidációja mégis kikényszerített egyfajta eszmerendszert, amelyet 1925 márciusában a korábban liberális neohegeliánus Giovanni Gentile kultuszminiszter vezette értelmiségi kongresszus öntött formába a Fasiszta értelmiségiek manifesztumában. Ebben utópisztikus filozófia és politikai ideológia keveredett: „Egy új politikai

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.