A magyar jogrendszerben, bírói gyakorlatban lényeges változást hozott az európai integráció. Az Emberi jogok európai egyezményéhez, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeként mind az alkalmazandó joganyag, mind a bírói jogvédelem kibővült. Ez utóbbinak meghatározó fórumai a tagállamokra kötelező döntést hozó Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A II. világháború egyik elementáris felismerése az volt, hogy az emberi jogok védelme nemzeti szinten nem minden esetben biztosítható megfelelően, szükséges ezért egy nemzetek feletti, regionális szintű védelmi mechanizmus kialakítása is.
Ennek a gondolatnak állt az élére az Egyesült Királyság, amelynek vezetésével összesen tíz európai ország 1949-ben megalapította az Európa Tanácsot. Ennek máig legfontosabb jogi dokumentuma az Emberi jogok európai egyezménye, amelyet 1950. november 4-én írtak alá Rómában, és három évvel később lépett hatályba. Ekkor kezdte meg működését az egyezményben rögzített alapjogok betartását ellenőrizni hivatott testület, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Európa Tanácsnak ma már 47 ország a tagja (az Európai Unió tagállamain kívül elsősorban a Szovjetunió
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
