rubicon

Európa magyarságképe a középkorban, 1000-1437

23 perc olvasás

Ördögökből angyalok? Kérdés, hogy leírható-e ilyen egyszerűen egy több évszázados folyamat, mialatt a nyugati krónikások szerint vért ivó és nyers húst evő magyarok a keresztény hit ünnepelt bajnokaivá váltak a világ szemében. Ma is sok összetevője van a másikról megformált, vélt és valós elemeket vegyítő képnek.

Érdekes nyomon követni, hogy milyen elemekből építkezett ez a folyamatosan változó és árnyaltabbá váló magyarságkép, amely egyszerre táplálkozott Szent Márton, majd a magyar királyszentek és szent hercegnők szülőhazájának presztízséből; az utazók élményeiből, akik csodálják a magyar méneseket vagy éppen útközben kirabolják őket; a külföldre házasodott vagy a magyar udvarba került királylányok által biztosított kulturális transzferből. De talán mindennél jobban a magyar trónra került Anjouk és Zsigmond páratlan nemzetközi tekintélyéből, utóbbi mégiscsak egyedüli „magyarként” lett császár.

E képet, persze, jelentősen alakították a hívatlan hódítók, tatárok, törökök, megalapozva mindmáig az Európa védőbástyája tudatot.

A történelem során a magyarságkép minden bizonnyal legradikálisabb változására a kereszténység felvételét követő egy-kétszáz évben került sor. Az eseményeket Magyarországról

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.