rubicon

Európa és a Szent Liga

Ellentétek és együttműködés
18 perc olvasás

A budai Vár központjában, a Hess András téren áll Boldog XI. Ince pápa szobra, nem messze tőle pedig a 2015-ben szintén róla elnevezett kis utca nyílik. A Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján, 1936-ban felállított szobor talpazatának hátoldalán, a Szent Liga emlékérmét formáló reliefen a pápa mellett I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király, Sobieski III. János lengyel király és Marcantonio Giustinian velencei dózse portréja látható. Az oszmán hódoltság másfél évszázadát lezáró visszafoglaló háborút a Szent Ligába tömörült keresztény szövetségesek azonban más-más érdekek mentén harcolták végig. Ezek az érdekek, az ellentétek és az együttműködés az európai nagyhatalmi helyzet kényszerítő hálójában folytonosan változtak, hol ütköztek, hol együtt mozogtak. 

A törökellenes háború, az Oszmán Birodalom kiszorítása Európából nem volt új keletű gondolat, lényegében az új nagyhatalom megjelenésétől, különösen pedig Konstantinápoly elestétől (1453) kezdve az euró­pai politika egyik állandó kérdése lett. A 16. század elejére, főként pedig a mohácsi csatát (1526) követően felismerték, hogy egyik európai ország sem lesz képes saját erejéből, egyedül felvenni a versenyt az Oszmán Birodalommal. A keresztes háborúk ideje azonban már rég lejárt, a keresztes eszme nem volt képes egységbe kovácsolni az ellentétektől szabdalt

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.