A 16. század első évtizedei nem csak a Magyar Királyság, hanem az egész keresztény Európa számára súlyos kihívásokat hoztak: az erősödő oszmán fenyegetésen túl a haditechnikai újítások, a háborúk természetének változása, a reformáció kezdetével minden addiginál erősebbé váló vallási megosztottság többé-kevésbé minden állam teherbírását próbára tette.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a hatalmi versengés nyertese a francia monarchia lesz, ám végül a Habsburg-dinasztiának is sikerült átgondolt házassági diplomáciája – és a dinasztiák szokásos „kihalási rulettje” – révén egy minden addiginál jelentősebb hatalmi koncentrációt létrehoznia V. Károly német-római császár és spanyol király uralma alatt.
Ez azonban kiváltotta szinte az összes többi jelentős keresztény hatalom ellenállását, ami épp akkor tetőzött, amikor 1526-ban Magyarországot a döntő oszmán támadás érte.
A Habsburgok azonban ekkor még nem tudták mozgósítani erőforrásaikat a velük szövetségben álló Magyar Királyság érdekében. Ám miután a császár öccse, Habsburg Ferdinánd került Csehország és Magyarország trónjára, és 1529-ben már Bécset is közvetlen oszmán támadás érte, 1532-ben V. Károly is jelentős erőfeszítésekre volt hajlandó a szultán megállítására.
A Német-római Birodalom fejedelmei azonban még jó ideig nem látták be, hogy a birodalom határain túl is lenne mit védelmezniük.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
