rubicon

Etelköztől Tihanyig

A helynevek és a magyar őstörténet
5 perc olvasás

A magyar nyelv legkorábbi írott forrásai – a többnyire latin nyelven írott oklevelek – nagy számban tartalmaznak helyneveket. Koraiságuk miatt nem meglepő, hogy számos elmélet épült rájuk, például a Kárpát-medence 10–11. századi etnikai viszonyait illetően is. Ezeket az elképzeléseket látva azt a kérdést kell feltennünk és megválaszolnunk, hogy milyen módon és milyen mértékben lehetnek segítségünkre ezek a helynévi adatok a Kárpát-medence korai etnikai képének a rekonstruálásában.

A magyar őstörténet megismeréséhez a régészet és a történettudomány mellett fontos fogódzót jelent a nyelvi természetű forrásanyag is. Nyelvemlékekkel azonban csak a 10. század közepétől rendelkezünk: 950–951-ből maradt ugyanis ránk Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár görög nyelvű munkája, A birodalom kormányzásáról, amely több fejezetben is említést tesz a magyarokról (szállásterületeikről: Levédiáról és Etelközről; törzseikről: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi; vezéreikről: Levedi, Álmos, Árpád, Tas, Tevel stb.), jó néhány olyan információt és elnevezést közölve, amely későbbi forrásokban egyáltalán nem fordul elő. 

Helynevek mint források…

Még a 11. századból

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.