Értelmetlen vérszivattyú

19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben Eu­ró­pa ar­cu­la­ta je­len­tő­sen átala­kult. Az újabb ipa­ri for­ra­da­lom nyo­mán lét­re­jött ha­tal­mas gyár­te­le­pe­ken már szin­te min­den ter­mé­ket, így a fegy­ve­re­ket is nagy tö­meg­ben ál­lít­hat­ták elő. Ta­lál­má­nyok so­ra tet­te le­he­tő­vé, hogy az em­ber min­den­na­pi éle­te is meg­vál­toz­zon. Fel­ta­lál­ták a bel­ső ­égé­sű mo­tort, amely az egy­re sű­rű­sö­dő vas­út­há­ló­zat mel­lett új táv­la­to­kat nyi­tott a köz­le­ke­dés­ben, mű­kö­dés­be lé­pett az el­ső táv­író, te­le­fon, majd szik­ra­táv­író, és már fény­­ké­pez­ni is tud­tak. Mindez és még sok más fel­fe­de­zés le­he­tő­vé tet­te az ipar len­dü­le­tes fej­lő­dé­sét, a me­ző­gaz­da­ság ter­me­lé­keny­sé­gé­nek nö­ve­lé­sét és az inf­ra­struk­tú­ra mi­nő­sé­gi­leg tel­je­sen új for­má­já­nak ki­ala­­ku­lá­sát. Az élet­fel­té­te­lek ja­vu­lá­sa ter­mé­sze­te­sen je­len­tő­sen nö­vel­te a nép­sza­po­ru­la­tot.