Az 1956-os forradalom után a politikai konszolidációt a lakosság, azon belül a parasztság életkörülményeinek javításával tudták véghezvinni. Ennek fontos eleme volt a beszolgáltatás eltörlése és a felvásárlási árak emelése. A kollektivizálás túlságos erőltetése viszont a politikai és gazdasági helyzet instabilitásának irányába hatott volna. A Szolnok Megyei Pártbizottság, a Szolnok Megyei Tanács és a Hazafias Népfront 1958 februárjában tartott kétnapos együttes értekezletén Czinege Lajos megyei MSZMP első titkár is viszonylag hosszabb távlatra helyezte kilátásba a mezőgazdaság teljes átszervezését. Ám 1958–59 fordulóján nagyon felgyorsultak az események, és Szolnok megye egyéni kisbirtokosainak túlnyomó részét a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig, mindössze két-három hónap leforgása alatt beléptették a termelőszövetkezetekbe.
Az ország más vidékeitől eltérően Szolnok megyében az 1950-es évek első felében már a kollektivizálás első hulláma is viszonylag sikeresnek bizonyult. A tiszántúli részen a gabonaföldek túlsúlya, a közös és szervezett művelést igénylő rizstermesztés elterjedése, továbbá a belvizes és szikes területek magas részaránya megkönnyítette a tsz-szervezést. Az extenzív gazdálkodásból a néhány holdas szegényparasztság alig tudott megélni, ezért közülük sokan beléptek a téeszekbe. Nem véletlen, hogy 1951 tavaszán a nagykunsági Túrkeve lett Magyarország
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
