Erdély sorsa

I. Fer­di­nánd 1556 nya­rán le­mon­dott Er­dély­ről, be­leegye­zett ab­ba, hogy a Bécs­től oly tá­vol eső tar­to­mány is­mét az osz­má­nok ál­tal tá­mo­ga­tott Sza­po­lyai-öz­vegy és fia, Já­nos Zsig­mond ural­ma alá ke­rül­jön. A megelő­ző évek ha­da­ko­zá­sai és az osz­mán fe­nye­ge­tés felerő­sö­dé­se ugyanis azt bi­zo­nyí­tot­ta, nincs le­he­tő­ség ar­ra, hogy ural­mát ka­to­nai vagy kor­mány­za­ti esz­kö­zök­kel meg­szi­lár­dít­sa ezen a te­rü­le­ten. A tar­to­mány ki­rá­lyi (re­ga­le)jö­ve­del­mei igen cse­ké­lyek vol­tak, Fer­di­nánd he­lyi tá­mo­ga­tói is egy­re fogy­tak, az osz­má­nok­tól ret­te­gő er­dé­lyiek pe­dig Iza­bel­la ki­rály­né és Já­nos Zsig­mond vissza­hí­vá­sa mel­lett dön­töt­tek.