Erdély, a recepta religiók földje

Az eu­ró­pai re­for­má­ció alap­ve­tő cél­ki­tű­zé­sei – az is­ten­tisz­te­let, az egy­há­zi szol­gá­lat és rend Is­ten igé­je sze­rin­ti megúju­lá­sa – ér­vé­nye­sek az er­dé­lyi re­for­má­ció­ra is. Ez a meg­újulás Er­dély 16. szá­za­di egy­há­zi éle­té­ben is ko­moly szer­ve­ze­ti vál­to­zá­so­kat ered­mé­nye­zett, ame­lyek kö­vet­kez­té­ben meg­szü­le­tett a há­rom ún. tör­té­nel­mi pro­tes­táns egy­ház. A há­rom, sa­já­tos teo­ló­giai irány­za­tok­ra épü­lő egy­házszer­ke­zet kiala­ku­lá­sát és vég­le­ges meg­szi­lár­du­lá­sát 1557–1571 kö­zött több év­ti­ze­des elő­ké­szí­tő fo­lya­mat előz­te meg, ame­lyet a tu­laj­don­kép­pe­ni er­dé­lyi re­for­má­ció­val azo­no­sít­ha­tunk. Ez felöle­li az 1542–1557 kö­zött el­telt küz­del­mes és for­ron­gó idő­sza­kot, ame­lyet a he­lyi re­for­mok kor­sza­ká­nak is szok­tak ne­vez­ni. Ezt kö­ve­tő, har­ma­dik idő­szak­ként je­löl­het­jük meg az 1557–1571-ig ter­je­dő éve­ket, ami­kor meg­szü­let­tek a fe­le­ke­ze­ti egy­há­zak.

A re­for­má­ció er­dé­lyi tör­té­nel­mi egy­há­zai­nak hi­va­ta­los, or­szág­gyű­lé­si elis­me­ré­se fe­lé fél év­szá­za­dos út ve­ze­tett, ame­lyet hosszabb-rö­vi­debb kor­sza­kok­ra oszt­ha­tunk. El­ső sza­kasz­ként em­lít­het­jük az 1517. év után kö­vet­ke­ző csak­nem két év­ti­ze­det, amely­re elő­ké­szí­tő idő­szak­ként te­kin­tünk. Ezt szo­mo­rú