Enigma

A vi­lág ak­kor fi­gyelt fel az enig­ma (gö­rö­gül: ti­tok) szó­ra, ami­kor Ar­thur Scherbius né­met mér­nök 1923-ban meg­vá­sá­rol­ta a hol­land Hu­go Koch hor­doz­ha­tó rejt­je­le­zőgé­pé­nek 1919-ben be­jegy­zett sza­ba­dal­mát, s az ál­ta­la ala­pí­tott Chiffriermaschinen AG még ugyanab­ban az év­ben meg­kezd­te a vi­lág­kar­riert be­fu­tó Enig­ma rejt­je­le­ző-ké­szü­lék gyár­tá­sát. „Uraim, a rá­dió­zás ha­zaáru­lás!” E sza­vak­kal fi­gyel­mez­tet­te Erich Fell­gie­ber né­met hír­adós tá­bor­nok a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt ka­to­na­tár­sait a rá­dió gon­dat­lan hasz­ná­la­tá­nak ve­szé­lyei­re. Ve­le együtt azon­ban az egész né­met ve­zér­kar egy nagy il­lú­zió ál­do­za­ta volt, mert fel­tör­he­tet­len­nek tar­tot­ták az Enig­ma rejt­je­le­ző-ké­szü­lék kód­jait. Len­gyel–brit–fran­cia együtt­mű­kö­dés nyo­mán azon­ban a szö­vet­sé­ge­sek 1940-től már szá­mos né­met had­mű­ve­let­ről idő­ben ér­te­sül­tek.