Emigráns utazó a Bíbor-tenger partján

Az öt­ve­nes évek if­jú­sá­gi iro­dal­má­nak pom­pás da­rab­ja volt Né­meth Im­re for­du­la­tos re­gé­nye, amely már cí­mé­vel el­va­rá­zsol­ta az ol­va­sót: A Bí­bor-ten­ger part­ján. A Ka­li­for­niai-ö­böl­re utalt a gyö­nyö­rű név, és a fő­sze­rep­lő, Xantus Já­nos negy­ven­nyol­cas hon­véd­tü­zér azon­nal be­lop­ta ma­gát a ka­masz ol­va­sók szí­vé­be. Hát még ha valaki azt is tud­ta ró­la, hogy Karl May né­met író – pon­to­sab­ban May Ká­roly, ahogy írá­sai­nak ma­gyar ra­jon­gói is­mer­ték – ró­la min­táz­ta a hí­res Win­net­to­u-­tör­té­ne­tek tisz­ta szí­vű, ke­mény ök­lű, ret­ten­he­tet­len bá­tor­sá­gú hő­sét, Old Shat­ter­han­det! (Mel­lőz­he­tő iro­da­lom­tör­té­ne­ti ap­ró­ság, hogy a ne­ves szer­ző so­ha­sem moz­dult ki Né­metor­szág­ból, és az adó­sok bör­tö­né­nek unal­mát elűzen­dő al­kot­ta meg fan­tasz­ti­kus in­dián­re­gé­nyeit.)