A Vezúv lábánál fekvő ókori települések maradványainak vizsgálata kimeríthetetlen témát jelent a régészek és az ókorkutatók számára. Érthető ez, hisz ilyen állapotban és ilyen mennyiségben antik emlékek sehol nem maradtak fenn. Lakói hirtelen hagyták el, legfeljebb könnyen felkapható értékeiket vitték magukkal, és ami visszamaradt, azt a több méter vastag védőréteg hiánytalanul megőrizte az utókor számára.
A pusztulás időpontja és körülményei a korabeli írásos emlékek segítségével pontosan megállapíthatók. Az ifjabb Plinius (61–113?) épp ezen a környéken tartózkodott, amikor a Vezúv végzetes kitörésére sor került. A vele barátságban lévő Tacitus (55–120?), a jeles római történetíró őt kérte
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.