rubicon

Elszalasztott lehetőségek

Alternatív ’48
28 perc olvasás

Amióta történetírás van, a „mi lett volna, ha…” problémája mindig foglalkoztatta az embereket, mert – ahogy Marc Bloch fogalmazott – ez az egyetlen igazán érdekes történelmi kérdés, ugyanakkor ez az egyetlen kérdés, amelyet történész nem tehet fel. De, ha nem is nyíltan, folyton-folyvást feltesszük, amikor történelmi alternatívákról beszélünk, vagy amikor személyiségek, csoportok történeti tragédiáinkban játszott szerepét vizsgáljuk. Hiszen csak akkor beszélhetünk történeti vagy politikai értelemben vett felelősségről, ha eleve feltételezzük, hogy az illető(k) mást is tehetett (tehettek) volna, mint amit tett(ek).

A történész dolga nem csupán az, hogy leírja a megtörtént eseményeket, feltárja a szereplők mozgatórugóit, hanem az is, hogy megpróbálja rekonstruálni: miért éppen abból a lehetőségből lett valóság, amely bekövetkezett, s a többi, az adott pillanatban legalább akkora megvalósulási valószínűséggel rendelkezőből miért nem?

Az előző havi összeállításunkra visszautaló cikkünk 1848–49 kapcsán azt vizsgálja, hogy mi minden történhetett volna másképp, ha egy-egy konkrét esemény másképp alakul vagy ha egy-egy személyiség az adott helyzetben máshogy dönt. 

A pákozdi csata

1848. szeptember 29-én Pákozd, Pátka és Sukoró

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.