1997. október 6-án, hetvenhat éves korában elhunyt Hanák Péter történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A neves tudós különösen sokat tett azért, hogy a dualista Monarchia világát a politikatörténet mellett művelődéstörténeti és eszmetörténeti oldalról is megismertesse, illetve a korabeli életmód és anyagi kultúra feltárásával és bemutatásával életszerűvé tegye.
A Rubiconnak adott utolsó írása a dualizmus kori Magyarország társadalomtörténeti összefüggéseibe vezet be. Lapunk ezzel a cikkel emlékezik a magyar történettudomány egyik legjelesebb képviselőjére.
Rangja, vagyona, hagyományai és kapcsolatrendszere erejénél fogva az arisztokrácia a társadalmi piramis csúcsán elhelyezkedő elithez tartozott. A hercegekből, grófokból és bárókból álló főnemesség soraiba korunkban több mint 1200 család sorolható. Többségük hatalmas latifundiumokat, sokan több ezer holdas hitbizományt birtokoltak, s ha gazdasági erejük csökkent, hatalmi helyzetük gyengült is, még mindig nagy vagyonnal és befolyással rendelkeztek. Az arisztokrácia azonban erősen tagolódott, egy része nem is felelt meg a liberális tőkés kor követelményeinek. Mintegy száz családnak csak birtokai feküdtek az országban, ám nem itt éltek, és magyarnak sem vallották magukat. Felemás helyzetet foglaltak el a Monarchia mindkét részében földbirtokos és honpolgár mágnások, akik a dualista állam „nemzetek feletti” arisztokráciájába tagozódtak.
A főnemesség
A
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
