A hosszú múltra visszatekintő karikatúra Európában, ahol megszületett és kifejlődött, lehetett találó és kellemetlen, szellemes vagy durva, megbotránkoztató, felháborító vagy szórakoztató, lehetett érdektelen is, és képi propaganda – de alkotójára nézve mérsékelten volt veszélyes, az is csak abszolút uralkodók, abszolút hatalomra törő ideológiák és rendszerek fogház- vagy pénzbüntetése formájában. Az európai kultúrkörben nem tudunk olyan esetről, amikor karikatúra miatt megöltek vagy kivégeztek volna bárkit is – annak ellenére sem, hogy a filozófus Alexander Bernát nem alaptalanul ismerte fel a gyűlöletet a szatirikus, a karikaturista egyik fő tulajdonságaként.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy pontosan felismerhető, mi a karikatúra. Ilyenkor valamilyen torz, eltúlzott rajzra gondolunk. Ám sajátosságait pontosabban körülhatárolva a karikatúra közhelyeket használó allegorikus vagy emblematikus rajz, amelynek „célja nem az, hogy mosolyra derítsen, hanem hogy elgondolkodtasson” – summázta tömören Edward Lucy-Smith angol művészettörténész. Sajtóműfaj, amelynek kifejezőeszköze a szöveg helyett a kép; vizuális publicisztika, kommentár. Intellektuálisan kevéssé árnyalt, sarkított vélemény, amely a tömegsajtóéhoz hasonlít: nem kell pontosan fogalmaznia, érvelnie; tömbszerű kommentárt mutat fel, és inkább érzelmi hangolásként hat.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
