rubicon

„Elegem van az oroszok dajkálásából.”

A hidegháború kezdete amerikai szemszögből
25 perc olvasás

Jóllehet a hidegháború kezdetét – elsősorban a közvéleményben – Winston S. Churchill brit miniszterelnök 1946. március 5-én elmondott „vasfüggöny” beszédéhez kötik, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti, ideológiai-geopolitikai okokból feloldhatatlan ellentétek már a II. világháború alatt jelentkeztek, de azokat a közös cél és a szövetségeseket kívülről összetartó erő háttérbe szorította. Washington és Moszkva a katonai stratégiai kérdésektől kezdve (mindenekelőtt a második front megnyitása) a háború utáni rendezés alapelveiig lényegében minden kérdésben egymással ellentétes álláspontra helyezkedett. A jelen írás ezeket az ütközési pontokat kívánja bemutatni.

Az amerikaiak és a szovjetek (nem az oroszok!) közötti ellentétek a bolsevik állam megszületéséig vezethetők vissza. Ezek részben ideológiai jellegűek voltak: a wilsoni liberális internacionalizmus került szembe a lenini proletár internacionalizmussal. Végül egyik elképzelés sem valósult meg a világháború után, mivel a béketeremtők (bár Ferdinand Foch francia marsall után inkább „tűzszünetteremtők” lenne a megfelelő kifejezés) Párizsban hagyományos erőegyensúlyi elvek alapján szabták újra a határokat Európában és a Közel-Keleten. A szovjeteket senki sem hívta meg

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.