rubicon

Elcsatolt arisztokrácia

Nagy-romániai reformok, avagy a háború folytatása más eszközökkel
10 perc olvasás

Napjainkban lassan mozgalommá és történelmi tényezővé erősödnek a kísérletek, hogy az erdélyi főnemesség visszaperelje elkobzott kastélyait, birtokait. A pusztulásra ítélt osztálynak nem csupán az volt a bűne a szovjetté tett Közép-Európában, hogy hagyo­mányokkal, vagyonnal és történelemcsináló eszmékkel bírt, hanem az is, hogy magyar volt. Kétszeresen kisebbségi: társadalmi és népelemként is. Ez elég indoknak bizonyult ahhoz, hogy a művelődéstörténet csúcspontjáról a nem létező kategóriájába taszítsák. Az erdélyi arisztokrácia felmorzsolása már néhány hónappal a trianoni diktátum után megkezdődött. Felmorzsolódása meg talán jóval korábban.

„Hol vadnak azok a világ hét csudáinak neveztetett szörnyű nagy épületek, hol vadnak magok, mind, akik csinálták, mind, akik csináltatták? Ha némelyiknek a nevéről neveztetett város viseli is még ma a nevét, inkább csak a históriákban vagyon, mint valósággal, mert a most azt lakó nemzet más néven nevezi; de ha megmaradtak volna is, mit használna az építőknek? Nagyobb részént bolond és kevély tyrannus a nevek a világ szájában. […] Ez a jó hírnév, becsület, örök emlékezet?” A bethlenszentmiklósi kastélyt építtető, annak végromlását szinte előre látó gróf Bethlen Miklós keserű szavai elbizonytalanítják a történelem szemlélőjét. Lehetséges-e

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.