Napjainkban lassan mozgalommá és történelmi tényezővé erősödnek a kísérletek, hogy az erdélyi főnemesség visszaperelje elkobzott kastélyait, birtokait. A pusztulásra ítélt osztálynak nem csupán az volt a bűne a szovjetté tett Közép-Európában, hogy hagyományokkal, vagyonnal és történelemcsináló eszmékkel bírt, hanem az is, hogy magyar volt. Kétszeresen kisebbségi: társadalmi és népelemként is. Ez elég indoknak bizonyult ahhoz, hogy a művelődéstörténet csúcspontjáról a nem létező kategóriájába taszítsák. Az erdélyi arisztokrácia felmorzsolása már néhány hónappal a trianoni diktátum után megkezdődött. Felmorzsolódása meg talán jóval korábban.
„Hol vadnak azok a világ hét csudáinak neveztetett szörnyű nagy épületek, hol vadnak magok, mind, akik csinálták, mind, akik csináltatták? Ha némelyiknek a nevéről neveztetett város viseli is még ma a nevét, inkább csak a históriákban vagyon, mint valósággal, mert a most azt lakó nemzet más néven nevezi; de ha megmaradtak volna is, mit használna az építőknek? Nagyobb részént bolond és kevély tyrannus a nevek a világ szájában. […] Ez a jó hírnév, becsület, örök emlékezet?” A bethlenszentmiklósi kastélyt építtető, annak végromlását szinte előre látó gróf Bethlen Miklós keserű szavai elbizonytalanítják a történelem szemlélőjét. Lehetséges-e
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
