rubicon

Eichmannék Budapesten

10 perc olvasás

Ami­kor 1944. már­cius 19-én a Wehr­macht be­vo­nult Ma­gyaror­szág­ra, a ka­to­ná­kat szin­te me­g­előzve kü­lön­bö­ző né­met ren­dé­sze­ti és biz­ton­sá­gi szer­vek is meg­je­len­tek. Ők nem­csak fegy­ver­rel a ke­zük­ben ér­kez­tek, ha­nem kész lis­ták­kal is a né­met­el­le­nes po­li­ti­ku­sok­ról, rend­őrök­ről, új­ság­írók­ról, aki­ket azon­nal le­tar­tóz­tat­tak. Ugyanak­kor az újon­nan ki­ne­ve­zett né­met nagy­kö­vet és egy­ben telj­ha­tal­mú meg­bí­zott, dr. Ed­mund Ve­e­sen­ma­y­er sze­mé­lye is megerő­sí­tet­te, hogy a né­me­tek tel­je­sen nyíl­tan akar­nak és fog­nak be­le­szól­ni a ma­gyar bel­po­li­ti­ká­ba. En­nek egyik esz­kö­ze volt, hogy Ve­e­sen­ma­y­er alá tar­toz­tak a Ma­gyaror­szá­gon mű­kö­dő rend­őri és SS-egy­sé­gek is.

A Ma­gyaror­szá­got 1944. már­cius 19-én meg­szál­ló né­me­tek ve­ze­tő kép­vi­se­lői tisz­tá­ban vol­tak az­zal, hogy ha a ha­tal­mu­kat hosszú tá­von is biz­to­sí­ta­ni akar­ják, ak­kor nem „csak” egy kol­la­bo­ráns kor­mány­ra van

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.