Egykor volt híres vadászok

Szi­nyei Mer­se Pál (1845, Szi­nye­-Új­fa­lu – 1920, Jer­nye)

Sá­ros me­gyei föld­bir­to­kos csa­lád­ba szü­le­tett. Raj­zol­ni, fes­te­ni Mün­chen­ben ta­nult, Wag­ner Sán­dor osz­tá­lyá­ban. Már ko­rai mun­káin ki­mu­tat­ha­tó ba­rát­ja, va­dász­tár­sa, Wil­helm Leibl ha­tá­sa. Fran­cia él­mé­nyek – el­ső­sor­ban Gu­sta­ve Cour­bet mun­kás­sá­ga – for­dí­tot­ta a ter­mé­szet fe­lé, ér­dek­lő­dés­sel fes­tet­te az élet­gaz­dag tá­jat, az ab­ban a kor­ban sok fes­tőt fog­lal­koz­ta­tó nap­fényt. Nagy mű­ve, a Ma­já­lis 1873-as si­ker­te­len fo­gad­ta­tá­sa után vissza­vo­nult bir­to­ká­ra, gaz­dál­ko­dott és va­dá­szott. Na­tu­ra­liz­mus és imp­resszio­niz­mus kö­zött le­be­gő stí­lu­sa egyé­ni ka­rak­tert adott ké­pei­nek. Sze­ren­csénk­re 1896 után is­mét gyak­rab­ban vett ecse­tet a ke­zé­be. Va­dász­ké­pein – va­dász­ru­hás önarc­ké­pe és az Ocu­li, a sza­lon­ka­hú­zás misz­té­riu­ma – is a könnyed de­rű, az élet­öröm, a plen air ra­gyo­gó szí­nei je­len­nek meg. Ta­lán ép­pen egyé­ni­sé­gé­nek tud­ha­tó be, hogy nem volt lát­ha­tó ha­tás­sal kor­tár­sai­ra, nem akadt kö­ve­tő­je. 

Zi­chy Mi­hály (1827, Za­la – 1906, Szent­pé­ter­vár)

A 18. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek vi­lág­hí­rű mű­vé­sze, a raj­zo­lás fe­je­del­me, a cá­ri udvar hi­va­ta­los fes­tő­je volt. Össze­sen négy cár alatt szol­gált az udvar ese­mé­nyei­nek megörö­kí­tő­je­ként (ak­kor még csak csí­rá­já­ban lé­te­zett a fény­ké­pe­zés), kö­zü­lük I. Mik­lós­sal nem volt za­var­men­tes a kap­cso­la­ta, II. Sán­dor fel­ka­rol­ta, III. Sán­dor­nak pe­dig a bi­zal­ma­sa volt. Tár­sa­sá­gi és mű­vé­szi kap­cso­la­tot tar­tott a fran­cia fes­tők­kel, orosz klasszi­kus írók­kal, Mun­ká­csy­val so­káig, Liszt­tel ha­lá­láig ba­rá­ti volt a vi­szo­nya. I. Mik­lós szá­má­ra va­dász­al­bu­mot ké­szí­tett, II. Sán­dort pe­dig na­gyon gyak­ran el­kí­sér­te va­dá­sza­tai­ra – 52 kár­tya­lap­ból ál­ló víz­fest­mény­so­ro­za­ta örö­kí­tet­te meg eze­ket az ese­mé­nye­ket, drá­mai-hu­mo­ros ké­pe­ken sze­re­pel­nek a bje­lo­vezssz­ka­jai va­dász­tör­té­ne­tek. Ő ma­ga a walesi her­ceg – aki ké­sőbb VIII. Ed­ward