Egyiptom római provinciává lesz. Egyiptom visszaköveteli régészeti leleteit

Pto­le­ma­i­o­szok ál­la­ma Kr. e. 50 kö­rül már csak ár­nyé­ka volt a haj­da­ni – Af­ri­ka, Elő-Ázsia és Eu­ró­pa egyes ré­szei­re ki­ter­je­dő – ha­tal­mas bi­ro­da­lom­nak. Az Egyip­to­mon kí­vü­li te­rü­le­tek el­vesz­té­se mel­lett a bel­ső hely­zet is bi­zony­ta­lan volt az et­ni­kai fe­szült­sé­gek, az ős­la­kos­ság és a gö­rö­gök köz­ti el­len­té­tek miatt. 

Egyip­tom eb­ben az idő­ben két­nyel­vű, két kul­tú­rá­jú or­szág. A hel­le­nisz­ti­kus ale­xand­riai kul­tú­ra mel­lett vi­dé­ken to­vább élt a fá­raó ko­ri val­lás, tu­do­mány, és a la­kos­ság egy je­len­tős ré­sze az egyip­to­mi nyel­vet, a dé­mo­ti­kus írást hasz­nál­ta, nem ta­nult meg gö­rö­gül. 51-ben meg­halt XII. Pto­le­ma­i­osz, és or­szá­gát leá­nyá­ra, VII. Kleo­pát­rá­ra és an­nak öccsé­re, XIII. Pto­le­ma­i­osz­ra mint társ­ural­ko­dók­ra hagy­ta. A kö­zös ura­lom azon­ban nem funk­cio­nált, bel­har­cok tör­tek ki a test­vé­rek kö­zött, me­lyek­ből idő­le­ge­sen XIII. Pto­le­ma­i­osz ke­rült ki győz­te­sen, és Kleo­pát­rá­nak el kel­lett me­ne­kül­nie Ale­xand­riá­ból. Pto­le­ma­i­osz ural­ma azon­ban ha­ma­ro­san ve­szély­be ke­rült, ami­kor a Ró­mai Bi­ro­da­lom­ban dú­ló pol­gár­há­bo­rú – Ju­li­us Cae­sar és Pom­pei­us harca a ha­ta­lo­mért – hul­lá­mai Egyip­to­mot is elér­ték. 

A phar­sa­lo­si csa­ta után (Kr. e. 48) Pom­pei­us Egyip­tom­ba me­ne­kült, ahol a ki­rály em­be­rei meg­gyil­kol­ták, nyil­ván így akar­va meg­sze­rez­ni a győz­tes jó­in­du­la­tát. Cae­sar azon­ban, aki rö­vi­de­sen megér­ke­zett Ale­xand­riá­ba, nem mél­tá­nyol­ta nagy el­len­fe­le megölé­sét, és a test­vé­rek vi­szá­lyá­ban nem állt Pto­le­ma­i­osz mel­lé, ha­nem ki­bé­kí­té­sük­re tö­re­ke­dett, majd miu­tán Pto­le­ma­i­osz ko­moly had­se­reg­gel el­le­ne for­dult, tel­jes mér­ték­ben Kleo­pát­rát tá­mo­gat­ta, aki női vonz­ere­jé­vel és in­tel­li­gen­ciá­já­val ha­tal­má­ba ke­rí­tet­te az idő­sö­dő dia­dal­mas had­ve­zért. 

Sú­lyos há­bo­rú vet­te kez­de­tét, mely­ről Cae­sar kü­lön mű­vet írt (De bel­lo Ale­xand­ri­no), és mely­nek so­rán a tűz­vész az ale­xand­riai Mu­szei­on vi­lág­hí­rű könyv­tá­rá­ra is át­ter­jedt. A tá­ma­dó ki­rá­lyi csa­pa­tok vál­sá­gos hely­ze­tet idéz­tek elő, Cae­sar éle­te is