A honfoglaló magyarok fejedelmi törzse Buda és Pest környékén szállt meg, részben a Csepel-szigeten, részben Óbudán. Kurszán kündü, majd Árpád fejedelem is az óbudai révnél alapított fejedelmi székhelyt. Később a székhely ugyan változott, de a 14. századra eldőlt, hogy Buda lesz a végleges főváros. A város települési központjai Óbudán és a Gellért-hegy környékén, valamint vele szemben a pesti parton alakultak ki.
Jól kitapinthatók a korai városfejlődés lényeges jegyei. Először: Buda és Pest kezdettől fogva egy várost alkotott. A jobb parti részt akkortájt még nem Budának nevezték, hanem ugyancsak Pestnek (olykor Kétpestnek). Jelentése kemence, feltehetően mészégető kemence volt. Buda német neve Ofen lett, de sokáig fennmaradt az ezzel egyjelentésű Pest elnevezés is. Másodszor: a város lakossága kezdettől fogva többetnikumú volt. Főleg németekből, szlávokból, magyarokból állt, ám hamarosan megjelentek a mohamedán és zsidó kereskedők is. Harmadszor: centrális kereskedelmi jelentősége megelőzte várossá nyilvánítását.
A két város fallal való erődítését és a budai oldalon a vár építését csak a tatárjárás után, a rettenetes pusztulásból való lábadozás idején rendelte el IV. Béla király. Ekkor érvényesítette régebbi városi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
