Székelyudvarhely lakosainak kedélyét az 1590-es években különös történet borzolta fel. A városba telepített katonák egyike sorra „hasasította meg” a szolgálóit, s mindegyiknek házasságot ígért. Sőt, a szenvedélyes katonaember a városi lakosok között is tartott szeretőket, és többek előtt hangoztatta: „szabadságom vagyon énnekem az paráznaságra.”
1562-ben János Zsigmond az ellene felkelt székelységet a segesvári törvények által többek között azzal is büntette, hogy az addig zárt Székelyföldön két várat építtetett, amelyeknek a beszédes Székelytámadt és Székelybánja neveket adta, és amelyekbe saját katonáit telepítette, hogy a lázadásra mindig kész székelyeket még a saját földjükön tartsa féken.
Székelytámadt vára éppen az anyaszéknek számító
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.