Egy szabadkőműves páholy

Egy ausztriai család hagyatékában maradt fenn ez az érdekes, 1790-es datálású olajkép, amely ma a rosenaui Szabadkőműves Múzeum állandó kiállításán szerepel. Festője ismeretlen, s a kép témájáról annyi tudható, hogy a bécsi Újjákoronázott Reményhez (Zur Neugekrönten Hoffnung) páholy egyik összejövetelét ábrázolja. Valószínűleg nem egy konkrét szertartást, mivel a képen egyidejűleg több, egymástól eltérő cselekményt figyelhetünk meg: miközben a nagymester figyeli a szónokot, aki egy papírból olvas fel valamit, többen kedélyesen beszélgetnek, sőt van, aki tubákol. A bejáratnál bekötött szemű neofita, középütt két felügyelő pedig rituális párbeszédet folytat… Úgy tűnik, emléktablónak szánták a képet, s ezt a feltételezést támasztja alá, hogy több figurája arcról is beazonosítható. A páholy tagjai több mint harmadrészben magyarok voltak. Az eddig ismert adatokból nyilvánvaló, hogy a hazai politikai és szellemi élet jelesei a nemzetközi szabadkőművességen keresztül is formálták politikai és művelődési viszonyainkat.

1. A hármas szám

A páholy három fényforrásból táplálkozik, ezek: a Szent Törvény, a szögmérő és a körző. Ezenkívül három spirituális oszlopon nyugszik: a bölcsesség, erő és szépség oszlopain; és három a hagyományos fokozatok száma is: inas, mester és nagymester. A 3-as, 5-ös, 7-es és 9-es számokat (a püthagoraszi hagyománynak megfelelően) szent számnak tartották. A három a tökéletes szám, mely a harmóniát jelképezi. 

2. Isten

A páholy keleti részén, amerre a nap felkel, található egy G betű (az angol God – vagyis Isten – kezdőbetűje). Ezt általában egy háromszögben ábrázolják, esetünkben a festő egy hexagramban, vagyis Salamon pecsétjében helyezte el.

3. A nagymester

Salamon király