Egy hírhedt vérvád per

1911-ben Ki­jev mel­lett ke­gyet­le­nül meg­kí­noz­tak és meg­gyil­kol­tak egy 12 éves kis­fiút, Andrej Juscsinszkijt. A nyo­mo­zás so­rán – a he­lyi szél­ső­jobb nyo­má­sá­ra – fel­me­rült a vér­vád gon­do­la­ta, az az orosz tör­té­ne­lem­ben idő­ről idő­re fel­buk­ka­nó el­mé­let, amely sze­rint a zsi­dók val­lá­si szer­tar­tá­saik­hoz ke­resz­tény gyer­mek vé­rét hasz­nál­ják fel. A tö­meg­hisz­té­ria ha­tá­sá­ra meg­vá­dol­ták a me­rény­let hely­szí­né­hez kö­ze­li tég­la­gyár zsi­dó szár­ma­zá­sú mű­ve­ze­tő­jét, Mendem Bejliszt, s bár ha­mar ki­de­rült, hogy nem kö­vet­het­te el a bűn­tényt, mégis nagy­sza­bá­sú, kö­zel két évig tar­tó, rend­kí­vü­li ha­zai és nem­zet­kö­zi fi­gye­lem mel­lett zaj­ló per kez­dő­dött, amely­nek óriá­si tétje volt. Ha a bű­nös­ség be­bi­zo­nyo­so­dik, az a zsi­dó­ság egé­szét kol­lek­tí­van bé­lye­gez­te vol­na meg, és utó­la­gos iga­zo­lást adott vol­na a né­hány év­vel ko­ráb­ban, 1905-ben le­zaj­lott pog­ro­mok­nak. A fel­men­tő íté­let bi­zo­nyí­tot­ta vol­na, hogy a for­ra­da­lom utá­ni, Sztolipin mi­nisz­ter­el­nök ne­vé­vel fém­jel­zett kon­szo­li­dá­ció si­ke­res, Oroszor­szág jog­ál­lam, a „fél­al­kot­má­nyos” par­la­men­ti rend­szer mű­kö­dik, és az orosz bí­ró­ság va­ló­ban füg­get­len. Az orosz szél­ső­jobb pe­dig ez­zel a per­rel is sze­re­tett vol­na aka­dályt gör­dí­te­ni a zsi­dók eman­ci­pá­ció­ja elé, amely­re ek­kor már ko­moly kor­mány­za­ti szán­dék mu­tat­ko­zott.