Egy európai analógia

Heinrich von Gagern és Kossuth Lajos életrajzában számos egybeesés található, ami nyilvánvalóan véletlen, bár ennyi egybeesést mégsem lehet kizárólag a véletlen számlájára írni. Főként az 1847–48-as események párhuzama arra enged következtetni, hogy a közép-európai liberalizmusok párhuzamosságairól van itt szó. Ha egymást csak hírből ismerő politikusok azonos érzelmi kihívásokra – némileg hasonló történelmi körülmények között – egy időben és lényegében azonos választ adnak, akkor valószínűsíthetjük: nemcsak helyzetük, hanem világlátásuk is hasonló, politikai cselekvésük paradigmái is közösek.

A két politikust a német, illetve a magyar liberális ellenzék reprezentánsának tekinthetjük – s mint elismert, népszerű vezetőket, teljes joggal. Ugyanakkor sem Gagern, sem Kossuth nem volt nemzete és kora „tipikus” liberális politikusa. Német területen a városokból, a vállalkozók, professzorok, literátus értelmiségiek közül kerültek ki a liberálisok. Közülük Gagern nemcsak természetével és szónoki képességeivel, hanem származásával, vidékies életformájával is kivált. A magyar liberálisok részint a középbirtokosok közül, részint a megyei politikai tradíciókkal rendelkező családokból kerültek ki, Kossuth pedig birtok nélkül, Zemplénben őshonosként lépett a politikába. A nem tipikus körből kikerülő