rubicon

Egy elvetélt elképzelés

Kísérletek a közös kiugrás megszervezésére Szlovákia vezetőivel 1943–44-ben
7 perc olvasás

Kállay Miklós 1942. március 9-én alakított kormányt. Elsődleges célja az volt, hogy az országot a németektől való lassú eltávolodással fokozatosan kivezesse a második világháborúból. Kállay azzal a feltétellel vállalta el a kormányalakítást, ha Horthy Miklós megengedi, hogy – bár színleg a tengelyhatalmakkal való szolidaritást hangoztatja – bizalmas módon és titkos csatornákon keresztül keresse az angolszász hatalmakkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét. Tekintettel kellett azonban lennie országa földrajzi helyzetére, s el kellett kerülnie a németekkel való nyílt szembeszállást.

Kállay ráébredt, hogy nagyobb esélye lenne a sikerre, megkönnyítené a háborúból való kiválást, ha szomszédai közül néhánnyal együttműködne, vagy legalábbis elérné, hogy nem avatkoznak bele az esetleges magyar tervekbe. Így került a képbe Szlovákia. Kállay többször is hangoztatta, hogy támogatja Szlovákia államiságát, és a magyar politika nem kívánja azt veszélyeztetni. 

1943-ban még nagyon feszült volt a viszony a két ország között. Kállay Miklós szeretett volna a határkérdés és a kisebbségi problematika háttérbe szorításával kapcsolatot teremteni a szlovák kormánnyal, hiszen mindkét állam hosszú távú érdekei megkövetelték a tengellyel való szakítást és a tárgyalások felvételét a szövetségesekkel. Kállay feltételezte, hogy Tiso megnyerhető az együttműködésre, s tapogatózó látogatásra Szlovákiába küldte megbízottait. 1943 februárjától hivatalos és félhivatalos magyar magánszemélyek kezdeményeztek eszmecserét a pozsonyi vezetőkkel. 

Kállay maga is tájékozódni kívánt, ezért 1943. március 19-én találkozott Ján Spišiak budapesti szlovák követtel, s közölte vele, hogy a szlovák kormány­nak a magyar kisebbséggel szemben folytatott politikája érthetetlen számára. „Nem látom okát, miért igyekeznek mindig belénk kötni és ezzel a marakodással megnehezíteni minden komolyabb és nagyvonalú közeledést, amely mindkét államnak csak közös érdeke lehet.” Spišiak felvetette, hogy Szlovákia visszakaphatná Kassa városát a jó viszony rendezése érdekében, de ezt Kállay nem tartotta elfogadhatónak. Kállay ezután Ronkay Ferenc volt magyar országgyűlési képviselőt küldte Jozef Tisóhoz. A megbeszélésre 1943. március 20-án került sor Tiso báni plébániáján. Ronkay korábbról ismerte Tisót, mivel az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus idején ő mutatta be Kánya Kálmán magyar külügyminiszternek.

Hitler és Tito kézfogása, 1943

 A magyar

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta