Dzsihadisták, iszlamisták, terroristák

Nap­jaink­ban a kü­lön­bö­ző ter­ror­cse­lek­mé­nyek, va­la­mint a Szí­ria és Irak észa­ki te­rü­le­tein zaj­ló vé­res ese­mé­nyek ha­tá­sá­ra egy­re na­gyobb he­lyet fog­lal el a mé­diá­ban a szél­ső­sé­ges isz­lám, il­let­ve an­nak az isz­lám val­lás egé­szé­hez va­ló vi­szo­nya. 

A hír­ma­gya­rá­zók vi­lág­szer­te fog­lal­koz­nak az­zal a kér­dés­sel, hogy mi az oka a szél­ső­sé­ges irány­za­tok megerő­sö­dé­sé­nek, s va­jon a szél­ső­sé­ges ma­ga­tar­tás nem te­kint­he­tő-e az isz­lám alap­ve­tő jel­lem­ző­jé­nek. A szél­ső­sé­ges musz­li­mo­kra és ter­ro­ris­ták­ra – a ket­tőt gya­kor­ta össze­mos­va – szá­mos meg­ha­tá­ro­zat­la­nul hasz­nált cím­két il­lesz­te­nek, ame­lyek egy ré­sze arab ere­de­tű lé­vén, köz­nyel­vi­leg nem ért­he­tő az arab vi­lá­gon kí­vül, más ré­sze ugyan az ún. nyu­ga­ti vi­lág ter­mi­nu­sa, mint pél­dául a fun­da­men­ta­lis­ta, a for­ra­dal­már, a re­for­mis­ta vagy a ter­ro­ris­ta, még­sem le­het pon­to­san tud­ni, ki mit ért e fo­gal­ma­kon. 

A z utób­bi ter­mé­sze­te­sen egyér­tel­mű, ha rob­ban­tás­ról vagy gyil­kos­ság­ról van szó, de egy­részt a ter­ro­riz­mus­nak ren­ge­teg egyéb for­má­ja is lé­tez­het, pél­dául a ter­ro­risz­ti­kus jel­le­gű ag­resszív cse­le­ke­de­tek, más­részt min­den­kép­pen ma­gya­rá­zat­ra szo­rul, hogy mi­lyen a vi­szony a ter­ro­riz­mus és az isz­lám val­lás előírá­sai kö­zött, kü­lö­nös te­kin­tet­tel az ön­gyil­kos me­rény­le­tek­re. Írá­sunk eze­ket a ter­mi­no­ló­giai kér­dé­se­ket sze­ret­né meg­vi­lá­gí­ta­ni, fel­tár­va ere­de­tü­ket és rá­mu­tat­va el­lent­mon­dá­sos és gyak­ran té­ves hasz­ná­la­tuk­ra. 

A té­ve­dé­sek for­rá­sa azon­ban csak rész­ben ír­ha­tó a nyu­ga­ti fe­lü­le­tes­ség és tu­dat­lan­ság ro­vá­sá­ra, hi­szen a szél­ső­sé­ges irány­za­tok kép­vi­se­lői­nek is sze­re­pük van a ha­mis el­ne­ve­zé­sek ter­jesz­té­sé­ben.