Dzsihád

A nyu­ga­ti ci­vi­li­zá­ció­ban  a fel­vi­lá­go­so­dás ko­ra óta ma­gá­tól ér­te­tő­dő a val­lás és az ál­lam szét­vá­lasz­tá­sa, ezért el­kép­zel­he­tet­len, hogy az ál­la­mok val­lá­si okok­ból foly­tas­sa­nak há­bo­rút. Mi­vel azon­ban az isz­lám­ban a „szent há­bo­rú”, a dzsi­hád ta­na min­dig is köz­pon­ti he­lyet fog­lalt el, a Nyu­gat­nak a 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben is­mét fel kel­lett fe­dez­nie a val­lás­há­bo­rú esz­me­kö­rét, és meg kell pró­bál­nia job­ban megér­te­ni an­nak moz­ga­tó­ru­gó­it, ál­ta­lá­ban vé­ve pe­dig az isz­lám és a nyu­ga­ti gon­dol­ko­dás­mód el­té­ré­seit.