A nyugati civilizációban a felvilágosodás kora óta magától értetődő a vallás és az állam szétválasztása, ezért elképzelhetetlen, hogy az államok vallási okokból folytassanak háborút. Mivel azonban az iszlámban a „szent háború”, a dzsihád tana mindig is központi helyet foglalt el, a Nyugatnak a 20. század második felében ismét fel kellett fedeznie a vallásháború eszmekörét, és meg kell próbálnia jobban megérteni annak mozgatórugóit, általában véve pedig az iszlám és a nyugati gondolkodásmód eltéréseit.
A középkori Európában – Aquinói Szent Tamás szerint – az igazságos háborúnak három feltétele volt: 1. legitim fejedelmi hatalom, amely a felhatalmazást adja, 2. igazságos ok, 3. tiszta szándék. A keresztes háborúk rossz tapasztalatai miatt azonban a vallásháborút egyre több keresztény utasította el. A reformáció nyomán kirobbant fundamentalista felekezeti háborúk következtében a 17. század közepére általános
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.