rubicon

Dilettáns háborútervezés

Anekdotikus történetek a hadüzenet napjaiból
10 perc olvasás

„En­nél di­let­tán­sabb mó­don még nem rob­ban­tot­tak ki há­bo­rút, mint 1914-ben Szer­bia el­len” – ez a vé­le­mé­nye a kö­zel­múlt­ban el­hunyt oszt­rák tör­té­nész­nek, Fritz Fell­ner­nek. A Mo­nar­chia egy­ko­ri fe­le­lős dön­tés­ho­zói azért kap­ják ezt a meg­le­he­tő­sen le­han­go­ló ér­té­ke­lést, mert jól­le­het már jú­lius ele­jén tud­ták, hogy a sza­ra­je­vói me­rény­le­tet min­den­kép­pen a Szer­bia el­le­ni há­bo­rú ki­pro­vo­ká­lá­sá­ra fog­ják fel­hasz­nál­ni, mégis to­váb­bi há­rom hé­tig kés­le­ked­tek, míg „ul­ti­má­tum­mal felérő” kö­ve­te­lés­lis­tá­ju­kat Belg­rád­nak átad­ták, két kéz­zel her­dál­va azt az ál­lí­tó­lag meg­lé­vő idő­előnyt, amely az oszt­rák–ma­gyar had­erő moz­gó­sí­tá­sá­nak vi­szony­la­gos gyor­sa­sá­ga ré­vén ja­vuk­ra mu­tat­ko­zott. Fell­ner­nek alig­ha­nem iga­za van – és nem csu­pán az ért­he­tet­len bé­csi „He­rum­wur­s­ten” (ma­gya­rul: kol­bá­szo­lás) miatt. Di­let­tan­tiz­mus­sal vá­dol­ha­tóak már a sza­ra­je­vói me­rény­let sze­rep­lői is: a me­rény­lők és szer­biai tá­mo­ga­tóik csakúgy, mint a Fe­renc Fer­di­nánd biz­ton­sá­gáért fe­le­lős oszt­rák–ma­gyar ka­to­nai és rend­őri ve­ze­tők. A rá­kö­vet­ke­ző na­pok ese­mé­nyei az­tán a fel­tű­nő hoz­zá nem ér­tés to­váb­bi ek­la­táns pél­dáit pro­du­kál­ták.

Put­nik

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.